A technikai fejlődés az emberek termelési módját is megváltoztatja.
A múltétól teljesen eltérő gyártási technológiákra való átállást ipari forradalomnak is nevezik. Az új gyártási technológiák alapvetően megváltoztatták az emberek munkakörülményeit és életmódját. Mik voltak az ipari forradalmak, és hol tartunk most? „Az első ipari forradalomtól az Ipar 4.0-ig”
Az első ipari forradalom
Az első ipari forradalom a 18. században kezdődött a gőzerő felhasználásával és a termelés gépesítésével. Ahol korábban egyszerű fonógépeken állítottak elő fonalat, a gépesített változat ugyanannyi idő alatt nyolcszor akkora mennyiséget tudott előállítani. A gőzerő már korábban is ismert volt. Ipari célokra való felhasználása jelentette a legnagyobb áttörést az emberi termelékenység növelése terén. Az izomerővel hajtott szövőszékek helyett gőzgépeket lehetett használni a hajtáshoz. Az olyan fejlesztések, mint a gőzhajó vagy (körülbelül 100 évvel később) a gőzmozdony, további hatalmas változásokat hoztak magukkal, mivel az emberek és az áruk kevesebb óra alatt nagy távolságokat tudtak megtenni.
2. ipari forradalom
A második ipari forradalom a 19. században kezdődött az elektromosság felfedezésével és a futószalagos gyártás bevezetésével. Henry Ford (1863–1947) a tömegtermelés ötletét egy chicagói vágóhídról vette át: a disznók futószalagokon lógtak, és minden hentes csak a vágás egy-egy részét végezte el. Henry Ford átvette ezeket az elveket az autógyártásba, és ezzel drasztikusan megváltoztatta azt. Míg korábban egy munkaállomáson szerelték össze a teljes autót, addig most a járműveket részleges lépésekben gyártották a futószalagon – lényegesen gyorsabban és alacsonyabb költségekkel.
3. ipari forradalom
A harmadik ipari forradalom a 20. század 70-es éveiben kezdődött, a memóriával programozható vezérlőegységek és számítógépek segítségével megvalósult részleges automatizálás révén. Ezen technológiák bevezetése óta ma már képesek vagyunk egy teljes gyártási folyamatot automatizálni – emberi beavatkozás nélkül. Ismert példák erre azok a robotok, amelyek emberi beavatkozás nélkül hajtják végre a programozott műveletsorokat.
4. ipari forradalom
Jelenleg a negyedik ipari forradalom megvalósításán dolgozunk. Ezt az információs és kommunikációs technológiák iparban való alkalmazása jellemzi, és „Ipar 4.0” néven is ismert. A harmadik ipari forradalom fejlesztéseire épül. A már számítógépes technológiával rendelkező gyártórendszereket hálózati csatlakoztathatósággal bővítik, és úgy mondhatnánk, hogy digitális ikertestvérük van az interneten. Ezek lehetővé teszik a más létesítményekkel való kommunikációt és a magukról szóló információk kimenetét. Ez az ipari automatizálás következő lépése. Az összes rendszer hálózatba szervezése „kiberfizikai gyártási rendszerekhez”, és így intelligens gyárakhoz vezet, amelyekben a gyártási rendszerek, alkatrészek és emberek hálózaton keresztül kommunikálnak, és a gyártás szinte teljesen autonóm.
Amikor ezek a lehetőségeket biztosító tényezők összeállnak, az Ipar 4.0 hihetetlen fejlődést hozhat a gyári környezetben. Példák erre a meghibásodásokat előre jelezni képes és önállóan karbantartási folyamatokat indító gépek, vagy a gyártás váratlan változásaira reagáló, önszerveződő logisztika.
És megvan a hatalma arra, hogy megváltoztassa az emberek munkavégzésének módját. Az Ipar 4.0 bevonhatja az egyéneket okosabb hálózatokba, ami hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé. A gyártási környezet digitalizálása rugalmasabb módszereket tesz lehetővé annak érdekében, hogy a megfelelő információ a megfelelő személyhez a megfelelő időben jusson el. A digitális eszközök egyre növekvő használata a gyárakban és a terepen azt jelenti, hogy a karbantartási szakemberek a berendezések dokumentációját és szervizelőzményeit időszerűbben, a felhasználás helyszínén kaphatják meg. A karbantartási szakemberek problémákat akarnak megoldani, nem pedig időt pazarolni a szükséges műszaki információk felkutatására.
